
Népi, de nem giccses. Matyó, de nem túl színes. Alkalmi, de nem habos-fodros. Csézyt a legtöbben énekesnőként ismerik, kevesen tudják róla, hogy elkötelezett híve magyar örökségünk, a matyó hímzés 21. századi divatba való átmentésének.
A Csézy kollekció szalonjában találkoztam az énekesnő-tervezővel, aki ha csak teheti, az üzletben van. „Igyekszem mindig itt lenni és tanácsot adni a vásárlóknak. Igénylik ezt, jólesik nekik, ha javaslatot teszek, mi áll jól, és mi nem. Általában igényes nők vásárolnak nálam. Van, akinek egy fontos alkalomra kell a ruha, de sok olyan diplomata, sportoló vagy politikusnő is betér, aki külföldön képviseli valamilyen alkalomból hazánkat, és szeretne megmutatni valamit a hagyományainkból, értékeinkből.” És persze olyanok is akadnak, akik szeretik Csézyt, az énekesnőt és ezért szeretnének például „csézis” ruhában férjhez menni.
Értékmentés
Csézy kilóg azok sorából, akik ugyan más szakmából jöttek, de csak úgy a divat iránti szeretetből tervezőnek állnak. Ő az anyatejjel szívta magába a ruhák és a népművészet iránti vonzalmat. „Arra készültem egész életemben, hogy énekesnő legyek, ezért is tanultam, ez a szakmám. Viszont van egy örökségem, mivel mezőkövesdi, népművész családból származom. Az őseim több száz éve ezzel foglalkoztak, a nagymamám volt közülük az utolsó népművész. Állandó kiállítást rendeztek neki Japánban, Amerikában és nagyon szerette volna, ha én is ezt folytatom. Ennek tradicionális formában nem láttam a jövőjét, viszont éreztem, hogy nálam jobban nem tudhatja ezt képviselni senki, hiszen a hímzések iránti vonzalom erősen élt bennem.”
A magyaros, népi motívumok reneszánszukat élték az elmúlt években. Tornacipőtől telefontokig, minden tele volt kalocsai mintákkal. Csézy az ilyen jellegű tucat termékek és tömeggyártás ellen dolgozik: „Azt látom, hogy az elmúlt években egy picit leamortizálták a népművészet értékét… azt vallom, hogy mindenki csinálja azt, amihez ért, és én ezt tényleg gyerekkorom óta tanulom.” Az énekesnőből lett tervező célja, hogy ezek az értékek egy igényes, 21. századi formában újuljanak meg, és ne vesszenek el.
Hagyományos technika
A matyó hímzésről mindenkinek valamiféle túldíszített, túl színes, burjánzó minta jut eszébe. A Csézy kollekció ruhái nem ilyenek. Letisztultak, egyszerű vonalvezetésűek, és mégis visszaköszönnek rajtuk a hagyományos motívumok. „Egyedi tervezésűek a minták, mindegyiket én rajzolom és ízlésesen mindig csak egyszínű hímzést választok, hogy ne legyen túl „sok” a hatás. A szűcsös mintákat használom, ami a matyó legősibb vonala, a bundákon használták a 700-as években. Nagymamám is ezt vitte textilre annak idején. A szűcsös minta szimmetrikus, teljesen tükrözve van, és apró matyómintákból áll, nekem ez a szerelmem.”
Csézy ruhái nemcsak a letisztult matyóminták miatt különlegesek. Egy ruhából kettőnél többet sosem készít és igyekszik azt is úgy eladni, hogy lehetőleg a két vásárló egymástól távol éljen. Az utcán egészen biztosan nem fog szembejönni senkivel a viselt darab. „Nem vásárolok nagy mennyiségű anyagot, mindig csak 2-3 ruhára valót” – fűzi hozzá Csézy.
A mezőkövesdi matyó motívumokat Csézy először 2008-ban csempészte bele Eurovíziós ruhájába. A költeményt Tóth Bori tervezte és maga Csézy nagymamája a hímzést. Az énekesnő először csak magának készítette ezeket a ruhákat, aztán egyre nagyobb igény volt rá a környezetében, míg végül egy éve nyitotta meg szalonját. Aztán közeledett a nagy nap, vagyis az esküvője és ezzel új fejezet kezdődött nemcsak saját, de a szalon életében is…
Matyóban az oltár előtt
Az énekesnő saját esküvői ruháját sem tudta volna máshogy elképzelni, mint matyódíszítéssel. „Nekiláttunk egy 30 darabos esküvői kollekciónak. Ez egy álommunka volt. Az esküvő kiállításon is jártunk vele, ahol azt emelték ki, hogy egészen új szín, ilyesmi még eddig nem volt. Az egyik darabot viseletem a saját esküvőmön.”
Csézy ma is Mezőkövesden él. Férje is ott született, van ott egy családi házuk, minden odaköti őket. Hetente 3-4 napra jönnek fel a fővárosba. Természetesen tavaly nyári esküvőjük is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban volt. „Hatalmas örömmel és várakozással készültünk a nagy napra. A férjem csak a templomban látta a ruhámat és nagyon tetszett neki. Minden olyan volt, ahogyan megálmodtam, a virágok, a helyszín, hogy otthon lehettem.” Csézy a lagziban még egy dalszöveggel is meglepte férjét, amelynek zenéjét Demjén Ferenc dalszerzője, Menyhárt János szerezte. „Életemben nem írtam dalt előtte, de ha az embert megérinti valami, akkor csak úgy jön. Igyekeztem beleírni a mi életünket ebbe a dalba, és amikor elénekeltem… hát mindenki sírt.”
Ének vs divat
Tervezés, anyagbeszerzés, lemezkészítés és fellépések. Csézy két szakmát művel egyszerre, melyhez okos időbeosztásra van szüksége. „Mindig azt csinálom, ami éppen sürgősebb. Ha lemezt készítek, az az első, ha fellépés van, akkor az. De mivel az éneklés nem olyan, hogy reggel 8-tól délután 4-ig kell csinálni, így tudok sakkozni az időbeosztásommal, és marad idő a ruhákra, a tervezésre.” Utoljára tavaly februárban jelent meg lemeze, most éppen a dalgyűjtögetés időszaka van. Év vége felé lesz kész az album, fellépések viszont mindig akadnak. A koncertek és közönségtalálkozók mellett Csézy folyamatosan tervez új és új ruhadarabokat. A divatiparban azonban nem egyszerű megmaradni, főleg egy olyan kevés fizetőképes vásárlóval rendelkező országban, mint a miénk. Hogy mégis miből merít erőt? A kérdésre világos a válasz: „Azt látom az emberek gondolkodásában, hogy nem vagyunk büszkék a saját dolgainkra, a külföldit jobban preferáljuk, holott olyan értékeink vannak, amik világszínvonalúak. Ez a misszióm, ezt szeretném közvetíteni.”