
Kolbász, pálinka, várfürdő, vár, híres cukrászműhelyek, Shakespeare-fesztivál és – mostantól kezdve – az új fényében pompázó Almásy-kastély jut majd eszünkbe Gyula városáról. A Viharsarok kedvenc települése olyan, mint egy igazi ékszerdoboz: kis tereivel, barátságos utcáival, nevezetességeivel már régen felírta magát a hétvégi wellnessturisták kívánságlistájára; most azonban akkor is érdemes visszatérni a városba, ha már többször jártunk ezen a vidéken. Egy igazi kuriózum, az utolsó birtokosáról elnevezett Almásy-kastély gyönyörű, barokk eredetű épülete nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a híres gyulai vár és a fürdő tőszomszédságában.
Mi lehetne annál romantikusabb, mint amikor alkonyatkor kigyúlnak az Almásy-kastély fényei, és a szemünk láttára elevenednek meg az ablakokban a letűnt korok alakjainak mozgó árnyképei: a gróf, a grófnő, a komornyik és a szobalány, mindeközben tücsökciripelést és békabrekegést hallunk a hátunk mögül, a vár felől, és megcsapja az orrunkat a gyógyító termálvíz jellegzetes illata? Az élmény azonban tovább fokozható, ha egy kiadós wellness után a kastélyt nemcsak kívülről, hanem belülről is alaposan szemügyre vesszük. Az időnkbe biztosan belefér majd, mert a hivatalosan március 15-én megnyíló kastély főszezonban este 11-ig tárja majd szélesre kapuit a látogatók előtt.
A fiatal jogász-művészettörténész, Virág Zsolt, a turisztikaivonzerő-fejlesztési projekt vezetője és (tizenegy, kastélyokról szóló könyv szerzője) már számos kastélyt, kúriát, sőt apátságot óvott meg a pusztulástól. Csapatával (és európai uniós pályázati források segítségével) szó szerint minden követ megmozgatott azért, hogy a mintegy háromszáz éves, kéttornyos, erkélyes épületcsoda ismét egykori fényében pompázhasson. Mivel a kelet-közép-európai kastélyokat sajnálatos módon kifosztották, és az eredeti bútorok is az enyészeté lettek, más koncepcióban kellett gondolkodniuk. Abból indultak ki, hogy a kastély minden korszakában a ’közösségi tér’ szerepét töltötte be, ezért ezt a funkcióját kívánták visszaállítani a mai kor emberének igényei szerint. Alapos kutató- és előkészítő munka után megszületett az igazán 21. századi terv: a kastélyban okostelefonos (visualguide) vezetéssel elevenedik meg az egykori kastélylakók mindennapi élete, ahol egy virtuális komornyik kísér végig bennünket szobáról szobára. A legjobb az egészben, hogy a tableteket a belépőjegyhez osztják, a modern mozi, az imázsfilm vetítőterem mellett – így mindenki saját tempójában járhatja be, fedezheti fel a hálótermektől , a feltárt barokk kori konyhán és személyzeti részeken át a télikertig és a padlásig az egész kastélyt. Minden interaktív: a tabletekkel az információs falakhoz lehet kapcsolódni, ezenkívül az érzékeinken, sőt (!) saját bőrünkön keresztül tapasztalhatjuk meg a kastély fénykorának életvitelét. A hölgyeknek lehetőségük nyílik, például, megtapogatni a korabeli kelméket, és kizárólag a kastély látogatóközönsége számára az eredeti recept alapján előállított két barokk parfüm illatát is megízlelhetik. Férfiaknak és fiúknak az inasszoba tartogathat érdekességet, ahol ki lehet próbálni például az ezüstfényesítést. A kastély két tornyát sem hagyták kihasználatlanul a renoválás során. Az egyik tetejére kilátó került, ahonnan pazar panoráma nyílik a fürdő csodás fáira, a várra és a környező alföldi kis dombokra. A másik toronyban (Török-torony) kiállítótermet alakítottak ki, ahol időszaki kiállítások váltják majd egymást. Ennek a toronynak a különlegessége, hogy a külső vakolat Magyarország talán egyetlen eredeti, kora barokk vakolata, amelyet a mostani restaurálás még sokáig megőriz az utókornak.
Ha leszáll az est, a kastély és a szomszédos vár gazdag kulturális programjaiból, koncertjeiből, színházi előadásaiból lehet majd válogatnunk. A kastélyban egyébként sem új keletű dolog a kultúra iránti elkötelezettség. Érdekesség, hogy a városhoz és a kastélyhoz is köthető Erkel Ferenc zeneszerző és családja is néhány szép hónapot töltött el az épület szárnyaiban. Még talán ennél is meglepőbb, hogy 1745. június 13-án, Harruckern báróné névnapjának tiszteletére itt adták elő a Parasztlakodalom című vígjátékot, a kastély így azzal büszkélkedhet, hogy Magyarországon az első dokumentált színházi előadás zajlott a falai között.
Valahol mindannyian vágyunk néha egy misztikus időutazásra, és talán sehol máshol nem nyílik erre kiválóbb lehetőségünk, mint Gyulán, ahol a kastély erkélyén borunkat kortyolgatva a gyertyafény mellett belefeledkezhetünk a gyulai vár fenséges látványába, miközben arra gondolhatunk, hogy egy évszázaddal ezelőtt, Almásy grófné – vagy még korábban, mintegy háromszáz éve az eredeti tulajdonos, Harruckern báró – éppen ezt tehette ugyanezen a helyen…