
Függetlenül attól, mi zajlik a nagyvilágban, minden évben egy pillanatra, a világ szeme a Los Angeles-i Oscar-gálára szegeződik. Az amerikai metropoliszban ez a pillanat nem csupán egy este, hanem egy teljes hét, amikor a különböző országokból összeözönlött újságírók gyakorlatilag önként mondanak le minimális alvásigényükről, amint az Oscar-hét akkreditációt a nyakukba akasztják... Ám megéri az önfeláldozás, hiszen a világ legnagyobb díjátadójának kulisszái mögé tekinthetünk be.
Az Oscar-irodába már bejutni sem egyszerű a Hollywood/Highland Center harmadik emeletén (a díjátadó helyszíne, a Kodak Színház, a földszinten van): négy szobán át vezet az út. Van, ahol például azt kell aláírnunk, hogy a sajtó-passzunkat nem posztolhatjuk a közösségi média oldalain. Ha sikeresen túljutottunk az “átvilágításon”, megkapjuk a programot. Több száz fős stáb felel azért, hogy nehogy egy óránál többet unatkozhassunk két Oscar-esemény között; a szervezők igyekeznek folyamatosan szórakoztatni a nemzetközi médiát.
A sajtótájékoztatók, fogadások mellett vetítéseket szerveznek az Amerikai Filmakadémia hivatalos színházában (Samuel Goldwyn), valamint személyes találkozókat és interjúlehetőségeket a nominált rendezőkkel.
Idén az interjúkat a Csillagok Sétányán, a vörösszőnyeg kezdeténél felállított exkluzív, bársony borítású rendezvénysátorba szervezték. Itt volt lehetőségem megkérdezni Pawel Pawlikowski, lengyel rendezőt is munkamódszeréről, aki két nappal később Oscar-díjat nyert az Ida című filmjéért. A rendező elmondta, hogy munkája során nem tudja különválasztani a tartalmat a formától; szerinte a kettőnek együtt kell léteznie. Az Ida című filmjéhez - úgy érezte - megtalálta a kellő formát azzal, hogy a filmet fekete-fehérben forgatta. Az ötlet arany szobrot ért...
Kulisszatitok, hogy nem minden élő, ami élőnek látszik az Oscar-közvetítések során. A legtöbb TV-stáb előre dolgozik, mert a több órás közvetítésben sokszor üres foltok lennének. A szervezők egy nappal a gála előtt szedik fel a szőnyeg védőborítását és az újságírók elözönlik a vörös kárpitot. Mindenki úgy öltözik, mintha már az Oscar estje kezdődött volna meg, a riporterek estélyi ruhákban és ünnepi sminkben veszik fel a másnap délutáni “élő” anyagokat. Sztárok ekkor még nem kószálnak itt, viszont sztárriporterek igen. Lawrence Zariannal, Amerika első számú divatszakértőjével is a vörösszőnyeg backstage-ben futottunk össze. Lawrence évek óta elemzi a szőnyegre lépő hírességek ruháit, ő az a mindig jól öltözött szemüveges férfi, aki feltűnik a magyar közvetítésekben is. Idén Jen Rade, stylist-tal szemléztek. Ők is előre dolgoztak, Badgley Mischka New York-i tervező – kifejezetten az Oscarra tervezett – ruháit mutatták be. A felvételt egy nappal a gála előtt készítették, ám másnap került adásba. Mischka ruhái egyenesen New Yorkból érkeztek. Összesen nyolc modell vonult fel, az arany, a lila és a vörös hosszú ruhák különböző stílusokat képviseltek. Jen és Lawrence leginkább az arany ruhát méltatta; az estélyit Hollywood aranykora, a ‘2O-as évek világa ihlette, ami kiválóan illett az idei Governors Ball “régi könyvtár” tematikájához. Jen a rojtok, a flitterek izgalmasan csillogó ornamentikáját emelte ki, Lawrence találóan a ruhát magát is ékszernek nevezte, amihez már kiegészítők sem kellenek.
Ezután belestem a díjátadó helyszínére, a hét lakat alatt őrzött Kodak Színházba, ahol épp Dakota Johnson, a Szürke ötven árnyalatának női főszereplője próbált a másnapi gálára. A hétköznapi kardigánban, félénken álldogáló színésznő úgy festett, mint egy tinilány, akit éppen kihívtak a táblához felelni.
Mivel a gálára nem volt érvényes az Oscar-hét akkreditációm, úgy terveztem, hogy az idei átadót gyömbérsörrel a kezemben, egy helyi sportkocsmában nézem végig, bevegyülve a helyi kolóniába. Ehhez képest már délután négykor egy ezerfős, lila fényben úszó, óriás-rendezvénysátorban álldogáltam kiöltözve, egy “crew-passzal” a nyakamban, a tizenöt hostess egyikeként, amikor a terembe lépve kedvesen rám köszönt a buli házigazdája: Elton John….
Kérésére odakísértem a tizenhat férőhelyes, 33-as számú vacsoraasztalához. (Kilencven asztal várta a közel ezer vendégét!) Ahogy a gyönyörű, lila orchideákkal díszített asztalok közt járkálva néztem az ABC csatornának interjút adó Eltont és David Furnish-t, hirtelen belém nyilallt az érzés, hogy valóban nem álmodok: ez itt az éves Elton John Oscar-néző- és afterpartyja Hollywoodban! Gondolatban újra hálát adtam Lillának, a külföldön élő magyar lánynak, akivel pár nappal korábban sodort össze a sors (általa kerültem a rendezvényre) és most a főnököm lett erre az estére. Önkéntesként a vendég-kísérgetés volt a feladatom. Amikor az “üzlet” beindult, egymás után érkeztek a hollywoodi hírességek. Ozzy Osbourne közvetlenül a színpad előtt ült, Miley Cyrus-t egy asztalhoz tették a Született feleségek és a Twin Peaks sztárjával, Kyle MacLachlannal, Heidi Klum és a barátja is velük vacsorázott. Kylie Minogue sokat késett és hamar ment el, viszont gyönyörű kék estélyi ruhát viselt - őt én igazítottam útba és Lilla kísérte az asztalhoz, ahogy Alec Baldwint is. Danai Gurira-nak egyszerű, letisztult vonalvezetésű estélyije telitalálat volt, a legjobban mégis Julianne Hough ruhája tetszett, a testszínű tüllre hímzett pipacsokkal. Noah Wyle mellettem sétált be várandós feleségével és örültek, hogy megmutattam melyik lesz az asztaluk. A Grace klinikából ismert Kate Walsh meglepően csinos és fiatal, annak ellenére, hogy már a negyvenhetet is betöltötte... A hasonlóan örökifjú Andie MacDowell és Lisa Rinna is kért tőlem némi útbaigazítást.
A menüről kilestem, hogy karfiolleves volt a második fogás… Nem tudom, mit szólt ehhez a szintén vendégként részt vevő Gordon Ramsay, sajnos nem láttam az arcát, amikor belekóstolt… A rendezvény több száz munkatársának (nekem is) viszont csupán egy hamburgert fizetett Elton, aki egyébként az AIDS-ben szenvedők számára létrehozott saját alapítványának gyűjtött ezen az estén. A színpadon Nile Rodgers játszott és elképesztő volt a munka végeztével az Up Side Downra és a We Are Family-re magával a zeneszerzővel bulizni. A hatást már csak az fokozta, amikor egy szám erejéig Diana Ross is megjelent, majd Elton a színpadra pattant és a billentyűk közé csapott. Nem akartam elhinni, hogy így zárul számomra az idei Oscar… Nos, Elton, bármikor számíthatsz rám, ha bulizni támadna kedved a jövőben!