
Amikor néhány éve bemutatták a Bazi nagy görög lagzi című filmet, a világ görög gyökerekkel nem rendelkező fele egyként derült a görög származású, ám amerikai környezetben élő Portokalosz család mindennapjain. A görögök viszont – éljenek a világ bármely pontján – magukra ismertek. Pedig amikor Nia Vardalosz, a film női főszereplője (aki egyben a forgatókönyvet is jegyzi) előállt ötletével, vegyes fogadtatásra talált. A filmes szakma az alapötletet jónak találta, ám igyekezett meggyőzni arról, hogy cserélje ki a görögöket egy másik nemzetre kizárólag a nézettség növelése céljából. Nia nem engedett. És milyen jól tette, hiszen így napvilágot látott, hogyan éljük meg mi, a Görögországtól távol élő, ám görög gyökerekkel rendelkező emberek a mindennapjainkat!
Görögök Magyarországon – a kezdetek
Ma – a 2011-es népszámlálás adatai alapján – több mint 4600 görög él Magyarországon. Az ide érkezett görögöket eleinte szanatóriumokban és üdülőkben szállásolták el, tartós megoldásként pedig két lehetőség kínálkozott: az egykor a Moszkva téren található Főposta épülete, valamint a Kőbányai út és a Hungária körút sarkán álló dohányraktár és -gyár. A görögök az utóbbit választották, ezért 1950-ben a dohánygyárat átalakították, és ott helyeztek el ideiglenesen körülbelül 400 görög családot.
A dohánygyárban, amely akkor a Magyarországra szakadt görögség budapesti központját jelentette, egy-egy családra mindössze 6-12 négyzetméternyi hely jutott. Komfort nélküli, egyenbútorokkal berendezett szobákban éltek, 25 család osztozott egy-egy konyhán és mellékhelyiségen. Annak ellenére, hogy Görögországra – egyéb tárgyak hiányában – csak egy-egy falra ragasztott újságkivágás emlékeztette őket, a görög nyelv, a zene, a tánc és a gasztronómia mindennapos volt a dohánygyár rideg falai között. Ebben az időben nagyon is jellemző volt a filmben látott tendencia: a görög általában göröggel házasodott, persze azért akadtak kivételek.
Beloiannisz születése
A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a legtöbb görög menekült odahaza földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, nemigen értett máshoz. Ezért döntött úgy a magyar vezetés 1950-ben, hogy elhelyezésükre – Európában egyedülálló módon – egy új falut hoznak létre a görög származású Sina család egykori Fejér megyei birtokán, Budapesttől 60 kilométerre. A lakóházak létrehozásával egy időben a közintézmények is felépültek: iskola, óvoda, könyvtár és orvosi rendelő is létesült.
A települést kezdetben Görögfalvának nevezték, 1952-ben vette csak fel a Beloiannisz nevet, tisztelegve Nikosz Beloiannisz, a görög kommunista mozgalom vezető alakja előtt. Munkahelyeket is létrehoztak az itt élők foglalkoztatására. Abban egyetérthetünk, hogy két kultúra találkozásának határán élni mindig nagyon érdekes dolog. Nemcsak azért, mert „különleges” nevet visel az ember, ami mindig kiváló beszélgetésindító alap, hanem azért is, mert a mindennapok olyan kavalkádot mutatnak, amely semmiképpen sem nevezhető unalmasnak. Ezt már csak tetézi a tény, ha a párosítás olyan szerencsés, mint a görög–magyar, hiszen nem mindegy, mennyire befogadó az „idegen” kultúra iránt az ország, ahol élünk.
„O Nikosz ehi ena kaciki…” – vagyis a görög iskola
Görög hagyományaink ápolásának kétségtelenül legfontosabb része a görög nyelv oktatása, melyet a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata koordinál két legfontosabb intézményén, a Beloianniszban található Nikosz Beloiannisz Általános Iskolán és a Budapesten létrehozott Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolán keresztül. Az előbbi úgynevezett kétnyelvű iskola, az utóbbiban pedig kiegészítő nyelvoktatás zajlik, vagyis a diákok délutánonként tanulhatják a görög nyelvet, eredményeik – mint második idegen nyelv – iskolai bizonyítványukba is bekerülhetnek. A képzés már egészen pici kortól elkezdődik, hiszen Beloianniszban görög óvoda, Budapesten pedig iskola-előkészítő is várja a kicsiket. Ha pedig valaki arra vágyik, hogy görögnyelv-tudását még magasabb szintre emelje, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának újgörög szakán teheti ezt meg. A fenti képzések viszont nem kötöttek görög származáshoz.

Bazi nagy görög kultúra
Hogy ki hogyan éli meg görögségét, az egyéni választás kérdése, ám a leggyakoribb, hogy mindkét nép hagyománya szerves része mindennapjainknak. A nyelvhasználat, a gasztronómia, a görög kultúra különböző szegmensei iránti érdeklődés nagyban függ a családi, baráti környezettől is, mely körülvesz.
Két nagy görög nemzeti ünnepünk van: március 25. és október 28., de alapvetően minden magyar és görög ünnepet megünneplünk. Egy-egy ilyen alkalom arra is kiváló, hogy az ország különböző részein élő görög származású barátainkkal, rokonainkkal, ismerőseinkkel találkozzunk, együtt mulassunk, történelmünkre közösen emlékezzünk, bár a közösségi internetes fórumok és a technika egyéb vívmányai nagy segítséget jelentenek a napi szintű kapcsolattartásban.
Görög vs. görögös
Kiemelten fontos számunkra, hogy az, aki a görögökkel foglalkozik, valóban az autentikus hagyományainkat tanulja meg, vigye tovább, hiszen minden ellenkező tendencia hagyományőrzésünk alapjait kérdőjelezi meg. A hazai görög néptánccsoportok közül a Helidonaki Görög Hagyományőrző Táncegyüttes, az Iliosz vagy az Ellinizmosz Táncegyüttes, a zenekarok közül a Mydros, a Taverna, a Sirtos, az Akropolis Compania és a Zeus a legismertebb. A görög származású magyarországi művészek neve sem cseng ismeretlenül: Stefanidu Janula, Papadimitriu Athina, Dimulász Miklós vagy Galbenisz Tomasz is a görög közösség megbecsült tagjai.
A görögök a médiában is megjelennek: görög műsor látható a közszolgálati televízióban sugárzott Rondó magazinban, hallható az MR4 rádióban, de a nyomtatott sajtóban jelen vagyunk: a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának hivatalos lapja, az Ellinizmosz látja el hírekkel és érdekes olvasnivalókkal a magyarországi és a görögországi görögség életéről az érdeklődőket.

Gasztronómia felsőfokon
Habár szinte már minden utcasarkon kapni gyrosznak nevezett sült húst, az ínyencek tudják, hogy az igazi görög ételeknek nincs párjuk. Ha igazi gyroszt, muszakát, dolmadeszt (töltött szőlőlevél), dzadzíkit (sűrű joghurtos-fokhagymás uborkasaláta), horiatikit (görög parasztsaláta), szpanakopitát (spenótos pita), tiropitát (sajtos pita) akarunk enni, olyan tavernába, étterembe látogassunk el, ahol görög származású a tulajdonos. Ez a garancia arra, hogy valóban autentikus görög ételeket fogyaszthatunk.