Alvásra hangolva

08. 05.

Amennyire utáltuk az óvodában, annyira sóvárgunk utána felnőttként: az alvás ugyanis életműködéseink létfontosságú összetevője. Míg egy csecsemőnek akár napi 22-23 órára, addig egy felnőtt szervezetnek átlagosan 7-8 óra alvásra van szüksége.

Az alvásigényt alapvetően két rendszer befolyásolja: az egyik az emberi szervezet saját igényeiből fakadó homeosztatikus rendszer, a másik pedig a Föld forgásából adódó cirkadián ritmus. Sajnos a mai kor embere – rohanó életmódja következtében – megpróbál spórolni rajta, a szervezet azonban visszavág: ha "alvásadósságot" halmozunk fel, valamikor törlesztenünk kell, különben életfunkcióink nem működnek megfelelően.

Az alvás jótékony hatásai

Az alvás szervezetünk számára létfontosságú folyamat, hiszen számos élettani hatás kötődik hozzá. Agyunk ilyenkor távolítja el a neuronokból azokat a felesleges fehérjéket, amelyek az idegrendszeri folyamatok melléktermékeiként keletkeztek. Ha ezt nem tudja elvégezni, másnap nem tudunk koncentrálni, csökken a kreativitásunk és a teljesítőképességünk. Kihat az immunrendszer működésére, amikor nem alszunk eleget, nagyobb eséllyel kapunk el különféle betegségeket, sőt, akár cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség is kialakulhat. Hiánya hozzájárul a ráncok kialakulásához, a szervezetben ugyanis a normálisnál több kortizol hormon termelődik, amely felgyorsítja a kollagén lebontását, sőt a férfiaknál a tesztoszteronszint csökkenésével járhat. Kialvatlanság hatására megemelkedik az éhségért felelős ghrelin hormon szintje is.

Az alvás ciklusai

Egy alvási ciklus öt részből áll, körülbelül 90-120 percig tart, és átlagosan 5-6-szor követi egymást. A ciklus első négy része a non-REM alvás, az utolsó része pedig a REM alvás. A non-REM alvás négy fázisa:

  • A szendergés az elalvás utáni néhány perc, ami azt a célt szolgálja, hogy az izmok elernyedjenek, a légzés üteme csökkenjen, a szemek mozgása lelassuljon. Az izmok elernyedése okozza azt a sokak által ismert érzést, mikor arra ébredünk, hogy összerándulnak a tagjaink, vagy úgy érezzük, hogy zuhanunk.
  • A felületes alvás szakasza viszonylag éber periódus, nem jár álommal, a szemmozgás megszűnik, az izmok tónusa tovább csökken, aránya kb. 50%.
  • A középmély alvás az összes idő 5-10%-át teszi ki.
  • A mély alvás idején termelődik a növekedési hormon, ekkor agyi hullámainkat lassú aktivitás jellemzi, mennyisége életkortól függően 15-20%, csecsemőknél több, idősebbeknél kevesebb.

A REM (rapid eye movement) alvás nevét a gyors szemmozgásról kapta, jellegzetesen az alvásidő 20%-ában jelenik meg. Ebben a szakaszban álmodunk, ha ekkor ébredünk fel, emlékszünk az álmainkra, az agyi tevékenységünk ugyanis az ébrenléthez hasonló, izommozgásunk viszont nincsen.

Ha nem megy…

Statisztikák azt mutatják, hogy a felnőtt lakosság közel fele szenved különféle alvászavartól, azonban sokan nem szentelnek elég figyelmet ennek a problémának. Vannak, akik alternatív módszerekkel próbálkoznak, a többség azonban egy stresszes időszak meglétével magyarázza a problémát, elodázva a megoldás keresését.

Inszomniáról akkor beszélünk, ha az alvás mennyisége, minősége vagy időzítése olyan mértékben változik meg, hogy az már nem elégíti ki a szervezet igényeit. Jellemzően nem egyedüli tünet, hanem valamely betegség kialakulásának egyik jele, így kezelése során fontos feltárni a mélyebb okokat is.

Az inszomnia okai

Az első és legjellemzőbb ok a sokat emlegetett felgyorsult élet, ahol az emberek egy része egyszerűen sajnálja az időt a pihenésre, az alvásra, azt gondolván, hogy lemarad a világ történéseiről. Ehhez járulhat még hozzá a stressz, a feszültség, a munkahelyi vagy családi problémák, a nem megfelelő alvási körülmények, valamint az esetlegesen szedett gyógyszerek.

Alvászavarról beszélünk akkor is, amikor összességében elegendő a pihenésre szánt idő, azonban az alvás sokszor megszakad, felszínes. Ilyen esetekben fordul elő, hogy az alvászavarban szenvedő hánykolódik, dobálja magát, alvás közben összefüggéstelen, sokszor indulattal teli párbeszédet folytat.

Az alvászavar következményei

Az alvászavar azt eredményezi, hogy a szervezet életfolyamataiban fennakadás következik be. A kialvatlanság frusztrációt okoz, amely sokszor agresszióval, dühvel, általános nyugtalansággal és idegességgel párosul. A nem megfelelő minőségű pihenés rontja a teljesítőképességet, kihat a szexuális életre, a partnerrel egy ágyban töltött éjszaka pedig a társunk alvásminőségét is jelentősen rontja, hiszen a nyugtalanul alvó fél sokszor ébreszti fel – önkéntelenül – a másikat.

Az alvászavar kezelése

Bármi okozza is, a legfontosabb feladat az alvászavar esetében a kiváltó okok megszüntetése, a tüneti kezelés itt sem jelent megfelelő és tartós megoldást. Fontos azonban, hogy ne váljon a páciens valamely alvást segítő gyógyszer vagy egyéb módszer rabjává, mert akkor már csak ezek birtokában tud megnyugtatóan pihenni. Nem minden esetben van szükség alvásdiagnosztikai vizsgálatra sem, ám nem múló panaszok vagy a krónikus inszomnia már indokolttá tehetik ezt.

Tippek a pihentető alvásért

Hogy reggel ne összetörve, fáradtan, nyúzottan ébredjünk, érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat, és alkalmazni az említett természetes módszereket:

  • A megfelelő ágy – a kényelmes ágy az alvás egyik legfontosabb záloga, nem elegendő azonban a matracot körültekintően megválasztani, a párnák és a takaró minőségére, az ágynemű anyagára is figyelni kell. A nem megfelelő matrac és párna ugyanis nem támasztja alá megfelelően a testet, s ennek következtében hát-, nyak- és gerincfájdalmak alakulnak ki.
  • Táplálkozás – oda kell figyelnünk a táplálkozásunkra is, arra, hogy este lehetőleg csak – számunkra – könnyű ételt fogyasszunk. Felejtsük el azt a sokat hangoztatott, ám téves nézetet, hogy este hat után már ne együnk semmit, ugyanis éhesen sem lehet pihentetően aludni. Figyeljünk magunkra, a testünk jelez nekünk, hogy mire van szüksége.
  • Ivás – lefekvés előtt pár órával már kerüljük a koffeintartalmú italok fogyasztását, mert ha el is tudunk aludni tőlük, jelentősen romlik az alvásminőségünk. Figyeljünk arra is, hogy lehetőleg ne igyunk túl sokat lefekvés előtt, mert feszítő hólyagunk tökéletes ébresztő az éjszaka közepén.
  • Forró fürdő – ha egy stresszes nap van mögöttünk, vegyünk egy forró fürdőt, amely ellazítja az izmainkat, kitágítja az ereinket, és kellemesen elálmosít.
  • Agy-kikapcs – lefekvés előtt két órával már próbáljunk meg lazítani, lehetőség szerint ne tanuljunk, ne végezzünk szellemi tevékenységet, ugyanis idő szükséges, amíg az agy a megterhelő műveletekből pihenő üzemmódra vált.
  • Relaxáció – az ágyban végzett meditációs gyakorlatok, nyugtató hangok segítik az elalvást. Válasszunk meditációs zenét vagy irányított meditációt, de vannak már olyan applikációk is, amelyek a természet hangjait imitálva segítenek álomba szenderülni.
  • Masszázs – ha a feszültségtől nehezebben szabadulunk, kérjünk egy illóolajos masszázst (ha van rá lehetőségünk), garantáltan ellazít.
  • A természet ereje – a citromfű, a macskagyökér, a levendula és a kamilla is képes arra, hogy megnyugtasson, álomba ringasson. A citromfűből készítsünk teát, hagyjuk 5-10 percig ázni a leveleket, majd szűrjük le. A macskagyökér is alkalmas tea készítésére, és anélkül ringat álomba, hogy másnap mellékhatások jelentkeznének. A levendulát illatpárna vagy illóolaj formájában használhatjuk, míg a kamillát párologtatóba helyezve vagy teaként alkalmazhatjuk.
  • Ellazító elfoglaltság – lefekvés előtt próbáljunk meg olyan elfoglaltságot keresni, ami megnyugtat: ez lehet egy békés könyv, egy nyugodt tv-műsor.