Alvás közben tanulnak a gyerekek

02. 08.
Szerző: 
Címkék: 

Az alvás is biológiai szükséglet, akár az evés. Aludnia mindenkinek kell. Aki rendszeres alvásdeficittel él, hamar megérzi ezt a szervezetén. Az alváshiány károsítja ugyanis az immunrendszert és az agyi struktúrákat, valamint az érzelmi instabilitás, az elhízás, a cukorbetegség és a hiperaktivitás kialakulásáért is felel. Mindez fokozottan érvényes a gyerekeknél!

A kialvatlan gyerek nyűgös és sírós. Óvodás, iskolás korukban a folyamatos fáradtsággal küzdő gyerekek koncentrációs teljesítménye mérhetően csökken. S minél erőteljesebben érvényesül az iskolai teljesítménykényszer, például, a számtalan különóra formájában, annál kevesebb idő jut alvásra. Ez viszont egyre rosszabb iskolai eredményekhez vezet. Az alvás tehát – a közvélekedéssel ellentétben – nem elvesztegetett idő!

Mi történik alvás közben a gyerek agyában?

Az agykutatók úgy látják, a plasztikus agyi idegsejtek alvás közben teremtenek új szinaptikus kapcsolatokat. Így keletkeznek az agyban az asszociációk, a következtetések, az új felismerések. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek agya alvás közben rögzíti a napközbeni élményeket és az új információkat oly módon, hogy a már meglévő ismeretanyagba építi be az újakat. Például a beszélni tanuló kicsik alvás közben kötik a tárgyak képét a szavakhoz, vagyis így jegyzik meg a napközben hallott szavak értelmét: alvás közben „tanulnak”.

Egy gyerek sem alussza át az éjszakát

Sem a gyerekek, sem a felnőttek nem egyfolytában alszanak éjszakánként, hanem többször is felébrednek. Az alvás nem egyenletes folyamat; részegységei alatt más-más módon dolgozik az agy. Az alvás folyamatának két nagy fázisa (és több alegysége) van. Elalváskor kerülünk a „gyors szemmozgás nélküli”, nem REM-fázisba (Non-Rapid-Eye-Movement), vagyis a mélyalvásba, majd ezt követi a „gyors szemmozgásos” REM-fázis (Rapid-Eye-Movement), azaz az álmodó alvás. A mélyalvás az elalvás után úgy 3 órával és a reggeli ébredés előtt alakul ki, míg a köztes időben a mélyalvás és az álmodó alvás váltja egymást (akár hatszor-hétszer is).

A mélyalvás alatt egyenletesen ver a szív, nyugodttá válik a légzés, kevés a mozgás. Ebből a fázisból nehezen ébredünk fel. Ám ha mégis felriadunk, kell némi idő, míg magunkhoz térünk.

Az álmodó alvás idején gyorsan mozog a szem, hevesebben ver a szív, gyorsul a légzés. Az agy is dolgozik: álmodunk. Ebből a szakaszból ébredve pontosan el tudjuk mesélni álmunkat.

Mennyi alvás szükséges egy gyereknek?

Az alvás mennyisége egyénenként és életkoronként változik. A magzat az anyaméhben, a csecsemő a születését követő hetekben ideje nagy részét alvással tölti, majd egyre növekszik az ébren töltött órái száma. Míg egy felnőtt ember átlagosan 7-9 órát alszik egy nap, addig egy óvodásnak minimum 11 óra alvás szükséges. Az alváskutatók vizsgálatai alapján így alakul az átlagos alvási időtartam gyerekkorban: 

1-4 hetes baba: 20-16 óra

1-6 hónapos baba: 16-14 óra

6-12 hónapos baba: 14-13 óra

1-3 éves gyerek: 13-12 óra

3-6 éves óvodás: 12-11óra

6-10 éves kisiskolás: 11-10 óra

Az alvás biológiai folyamata azonban csak annyiban meghatározott, hogy aludnia mindenkinek kell, ám az nyilvánvaló, hogy vannak kisebb és nagyobb alvásigényű gyerekek. A szakemberek sokat vitatkoznak azon, vajon honnan tudhatja a szülő, hogy eleget aludt-e a gyereke. Ranschburg Jenő például a szükséges alvási idő kritériumát abban határozza meg, hogy a gyerek kipihenten ébredt-e. Vekerdy Tamás általában szigorúbb alvás tekintetében, szerinte 10-12 órát még a kisiskolásnak is aludnia kell.

Aludni, aludni…, de hogyan?

Vannak született „jó alvók” és született „rossz alvók”. Az utóbbi csoportba tartozó gyerekek szülei sokat aggódnak és határtalan fantáziával találnak ki módszereket, hogy gyermekük elaludjon (gondoljunk csak a mosógépen vagy a porszívó hangjával altatós történetekre). Az alvással foglalkozó szakemberek szerint minden gyerek képes megtanulni aludni. Vagyis az alvást is tanulni kell, és az esetek 90 százalékában – a rossz altatási szokások megszűntével, megszűnnek az alvási nehézségek is. Kivéve az olyan jellegű alvászavarokat, mint az alvajárás vagy az éjszakai félelmek. A jó altatási szokások kialakításához gyakorlati tanácsokat Ranschburg és Vekerdy tanár úr vagy Kast-Zahn–Morgenroth írásaiban biztosan találunk.